A szórókút a búcsúztató utáni szertartás központi látványeleme. A kút egy hagyományos szökőkút látványát nyújtja, működése közben azt az illúziót keltve, mintha a hamvak a közös földalatti sírba a vízsugarak által mosódnának be. Ez az eljárás zenei aláfestéssel induló, köralakban változó intenzitással felszökő vízsugarakkal kezdődik, majd a fénytechnika kiemelésével folytatódik. A középen álló vastag üvegcső végére egy ráilleszthető technika tartalmazza az urnát a hamvakkal és a nyitószerkezetet, amelynek működtetésével a földalatti tárolóba ejthető a kegyeleti eljárás zárásaként a hamu. Az egyéni elhelyezés opciója a hamvak közbenső betétben való gyűjtésével biztosítható.

 

A tervezési helyszíneken a megfelelő tájolással a délelőtti napsütéses órákban az ellenfényhatással különösen kiemelik a víz karakterét és a szórókút formáját. Borús idő, illetve esti (esetleg sötétedés utáni) időszak esetén dominánsabb szerepet kap a spotlámpák fénye. Biztonsági okokból a szórókút fölé egy oldalirányban könnyen eltávolítható kúp alakú fedőburkolatot szükséges építeni.